Télálló pálmát a kertbe

A külföldi egzotikus utazásunkról gyakran őrzünk kellemes emlékeket, amint a hatalmas pálmafák árnyékában hűsölünk. Nem gondolva arra, hogy léteznek olyan pálmafajok, amelyeket akár Magyarországon, a saját kertünkbe is kiültethetünk.

Ha egzotikus mediterrán hangulatot vissza kívánja varázsolni a kertjébe erre a legalkalmasabb pálmafaj a kínai kenderpálma (trachycarpus fortunei), amely az első éveket leszámítva a kertbe ültetve képes ellenállni a mínusz 18°C-os hidegnek is.

Jellemzői:

• 20–30 cm átmérőjű törzse mintegy 6 méter magasra is megnőhet.
• A növény törzsének felszínét kötélhez hasonló rostok borítják, melyek az elszáradt levelek, barna, szálas maradványai.
• Legyező formájú leveleket bont. Sötétzöld, mélyen bemetszett leveleinek legyezője elérheti a 80–90 cm-es átmérőt, ezért védett helyre kell ültetni, mert a szél komolyan károsíthatja.
• Virágai nagy bókoló virágzatban, májusban nyílnak.
• Amennyiben legalább kettő egyszerre virágzó Kínai kenderpálma található a kertünkben, úgy a virágzatukból érett termés csak a következő év tavaszára lesz.
• A beérett termése azonban igen impozáns látványt nyújt, sötétkék vese alakú kb. 1cm bogyó, de ezek a bogyók hatalmas szőlőre emlékeztető fürtbe csoportosulnak, és ez a fürt, akár a fél méter hosszúságot is elérheti.

Elhelyezése (lokalizáció)

Kínai kenderpálma a kert különleges dísze, összefüggő füves területeken mutat a legjobban. Természetesen fontos figyelembe venni a kertben található többi növénnyel való harmóniáját és a ház külső és belső stílusát is. Példának okáért csodálatosan mutathat egy tavacska mellett a sziklakertben, vagy a kert szélén más egzotikus növények társaságában.

A növény ültetésénél fontos az ideális hely kiválasztása, ilyenek a jó vízáteresztésű talaj, déli-délnyugati szélvédett hely, napsütötte házfal elé ültetés, jó hely lehet egy déli napos dűlő vagy domboldal. Fényigényes, de a tűző naptól óvni kell, ezért a legmegfelelőbb elhelyezésére egy belső udvar, vagy a ház déli oldala, de akár magasabb növényekkel betelepített sarok, vagy egy örökzöld sövény mellé való telepítés is megfelelő. A forró nyári napokon gyakran kell öntözni.

Semmiképpen se ültessük a pálmákat egy szeles dombtetőre, hiszen fontos szempont a szélvédelem!

Ültetése

Ha megtaláltuk az ideális helyet, akkor következik az ültetés.

A pálmát lehetőleg áprilisban vagy májusban ültessük ki, így lesz ideje megerősödni télig. 

Kiültetni csak a  több éves, legalább 1 m magas példányokat szabad!

Az ültető gödör legyen minden irányban 10-15 centiméterrel szélesebb, mint a növény földlabdája.

A pálmák nem szeretik a pangó vizet ezért az ültető gödör alján elhelyezett megfelelő szivárgó kavicsréteg (drain) elhelyezésével biztosítsuk a vízelvezetést, ezért az ültetés előtt 20-30 cm es kavicsréteget szórjunk a gödör aljára.

A növény törzse körül lévő tányért takarjuk 8-10 cm fenyőkéreggel, hogy az is gyűjtse a meleget.

Szereti a tápanyagban gazdag talajt, ezért lehetőleg trágyázzuk.

Egyébként a kiültetés szinte csodát tesz a növénnyel, az első évben ugyan még a gyökérzet megerősödésére koncentrál, a második évtől kezdve viszont rohamos fejlődésnek indul, évi 10-12 új levelet hoz.

Összefoglalva a télálló pálma igényei a következőek:

Talajtípus: Közömbös

Tápanyagigény: Közepesen tápanyagigényes

Vízigény: Közepes vízigény

Fényigény: Félárnyék

Téli védelem

Mint bent már említésre került a Trachycarpus fortunei fajták télálló pálmák -16 -18Cº-os hideget is átvészelnek, azonban a levelei -7, -8 fokon már károsodnak, ezért némi odafigyelő törődést igényelnek télen.

Az erős fagyok és a téli csapadék ellen, ajánlott a növények egyedi takarása!

A szabadban teleltetett pálmákat a takarás előtt pár nappal érdemes felszívódó gombaölő szerrel kezelni, hogy a rothadás, gombásodás esélyét csökkentsük.

A zord éjszakai fagyok mellett a pálmánk másik legnagyobb ellensége a téli csapadék, amely a vegetációs pontra kerülve (levélhüvelyekkel közrezárt tenyészőkúp) elpusztíthatja növényünket. Gondolunk itt például arra, hogy a napközben megolvadt hólé belefolyik a pálma közepébe és az erős éjszakai fagyok szétrepesztik azt.

A télvédelem elsősorban a gyökérzóna és a tenyészcsúcs v. szívrügy védelméből áll. A pálma töve körüli területet (1,5-2 m), vastagon (20-25 cm ) terítsük le múlcsal.

A törzset több rétegben szigeteljük úgy, hogy a szigetelőanyag (pl. nádszövet) és a törzs közti résben a talaj felől áramló langyos levegő védje a növényt az erősebb fagyoktól és gátolja a felületi gombásodást, rothadást.

A törzs takarása a tenyészcsúcs felett legalább 30 cm-rel érjen feljebb, amit száraz múlcsal vagy egyéb jól szigetelő anyaggal töltsünk ki úgy, hogy az száraz maradhasson.

Ehhez viszont a leveleket szorosan össze kell kötegelnünk, így a szigetelőanyag is jól bedolgozható és a csapadék is nehezen jut be a levélnyelek közé. A levélnyelek között rugalmas vízvetőket is beépíthetünk.

Ez után felülről fedjük le a növényt egy műanyag cseréppel, hogy a téli csapadék be ne kerülhessen a friss hajtások közé.

Április végén nézzük meg, nem került -e sok csapadék, a hajtáskezdemények közé és ha igen tisztítsuk ki, mert ez rothadást okozhat és akadályozza az új levelek megjelenését.

Tekintse meg az általunk készített kertek növényeit, kattintson ide: Galéria - Növények
Olvasson szolgáltatásinkról, kattintson ide: Szolgáltatásaink - Kertépítés